A KÖVÉR EMBER ERŐS EMBER!

Legalábbis erősen ragaszkodik a meglévő rossz szokásaihoz, az biztos! A legtöbben annyira, hogy amikor lefogynak, akkor is visszatérnek a régi hülyeségekhez, még ha ésszel tudja is, hogy nem túl okos dolog.

Most vegye magára bárki. Úgy beszélek, hogy az életem eddigi 80%át kövér emberként éltem le. És mai napig küzdök azzal, hogy ne essek vissza, mert már többször is megtörtént velem mielőtt jó útra tértem volna, hogy legális és illegális módszerekkel fogytam 10-20 kilót és dupláját híztam vissza.

“Áhh úgysem hízok vissza egy pizzától”

„Jajj az az egy kiló nem számít”

„Upsz… 5 kg”

„Áááá megint 3 számjegyű a mérleg”

„.. na ezt elb(fütty)sztam”

„Már mind1.”

 

És akkor megint jön az, hogy le kell ülni és gerincferdüléses tigrispózt kell felvenni egy zokni felvételhez, kivillan a liftben a túlsúlyt jelző lámpa, a repülőgépen csak neked osztanak biztonsági öv toldást, nem ülhetsz fel mindenre a vidámparkban, nem találsz magadnak ruhát, csak a férfi részlegen, vagy a nyanyiruhák közt a tescoban, és senki nem ül melléd a buszon, mert másfél helyet foglalsz el.

 

Jó már rég nincsennek ilyen problémáim, de nem is szeretném, hogy legyen. Én ezekre nagyonis emlékszem. Azt is elfogadtam, hogy nem leszek soha 60 kg és az én beach bodym nem kerül a playboy címlapjára. De cserébe egészséges vagyok.

HUSTON! BAJ VAN!

Az első probléma a célok meghatározásával van. Mondjuk a legnagyobb baj, amikor nincs cél. Az sehova nem vezet, ezt elhiheted nekem.

Azt mondod, hogy valószínű így éled le az életed hátralevő részét, mert te már mindent megpróbáltál. Hát kisanyám nagyon sajnállak! Tényleg! Te vagy a legszegényebb ember a Földön. Célod sincs.. tök fölösleges eléldegélni!

Na azonnal keress magadnak valamit! Mondjuk mi lenne, ha azt a sok zsírt amitől ilyen rohadt depis vagy elsiratnád magadról és egy teljes egész, élményekben gazdag életet élnél.

Mikor ültél fel egy körhintára csak úgy? Hm… gyerekkorodba, mert akkor még biztos belefértél.

Azért megjegyezném, mivel gyerekként is igen erős voltam, amikor körhintázni szerettem volna, mindig legóztak a bácsik, hogy a másik oldalra vajon hány gyerek kell még, hogy egyensúlyban maradjon a szerkezet.

 

A második probléma, ha túl sok célod van, de lehetőleg olyan ami nem rólad szól.

Betáblázod magad feladatokkal. Ismerem! No way!!! Könnyen lesz belőle stressz, mert túl vállalod magad, majd nem tudod a határidőket tartani, majd a kortizol szinted az egekbe emelkedik ami nem barátja az inzulinrezisztenciának, pár év éjszakába nyúló fölösleges meló és máris a diabétesz küszöbén kiabálsz segítségért! De kurva erős vagy, ezt a szekeret évekig toltad, és el nem engedted, mert hátha nem is vagy csinos, meg szép, legalább Te vagy a legjobb munkaerő! Gratulálok! Minusz 10 év az életedből! És csak úgy megsúgom: már nem abban a korban élünk, ahol egy ember a nyugdíjbavonulásig egy munkahelyen éli le az életét. Szóval egyedül a főnököd zsebét tömted meg, amíg magadból egy roncsot csináltál. Legyél már magadhoz kicsit Önző!!!

 

Vagy a legnagyobb hiba, ha olyan célt tűzöl ki ami nem reális. Nem kell azt hinni, hogy te lehetsz 60 kiló és nem leszel csalódott 70 kilósan, ha majd a 100-120-ról eljutsz odáig. Ennyi! És nem kell azt hinni, hogy 10 nap alatt 10 kilót fogsz fogyni, és akkor nem ér csalódás! 

Legyél annyira erős most, hogy ezt most félreteszed, és szembe nézel a jelenlegi helyzettel!  

Na jó ok, megtörtént a baj. Vagy azért mert céltalanul bolyongsz és nem figyelsz magadra, vagy mert mindenki más célja fontosabb, vagy mert ilyen a genetikád, vagy mert vastag a csontod..

Na állj!! Genetika!!

Igen, van ilyen, nem kamu, de nem lehet a kifogásod! Csak neked jobban kell figyelned.

Vastag a csontozatod?! Valóban! Mert a szervezeted nem hülye, és ahhoz, hogy egy ekkora túlsúlyt cipeljen a csontjaidnak meg kell erősödnie! Na ezért nem leszel 60 kg soha, mert azt nem fogod elsiratni. De tud